Titkos funkciót találtak egy emberi fehérjénél, köze lehet a rák kialakulásához
Amerikai kutatók az ALDH4A1 nevű fehérje vizsgálata során azt találták, hogy a hiánya elősegítheti a sejtek rákos sejtekké való alakulását.
Amerikai kutatók az ALDH4A1 nevű fehérje vizsgálata során azt találták, hogy a hiánya elősegítheti a sejtek rákos sejtekké való alakulását.
A koronavírus-fertőzés hatására olyasmi történik a szervezetben, ami a rákellenes küzdelemben is hasznosítható – és természetesen nem kell hozzá elkapni a Covidot.
Egy élesztőfélét vizsgálva sokkal közelebb jutottak a kutatók ahhoz, hogy végre megértsék sejtek alvó állapotba kerülésének rejtélyét. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a szervezet hatékonyan küzdhessen a daganatok ellen.
Hamarosan egereken is kipróbálják a Notre Dame Egyetem kutatói által fejlesztett apró eszközt, mely a fénnyel veszi fel a harcot a szervezet mélyebb részein megbúvó daganattal.
Amerikai kutatók infravörös fény segítségével addig gerjesztették a daganatok megfestéséhez használt molekulákat, amíg azok szó szerint szét nem rázták a rákos sejteket.
Ígéretes eljárást dolgoztak ki a Sencseni Egyetem kutatói, akik az E. coli-baktériumot fordítják a daganatok ellen. Egérkísérletekben már rendkívül jó eredményeket mutatott a módszer.
Fontos felfedezést tettek a londoni Francis Crick Intézet szakemberei: az ősi vírusok maradványai, melyek évmilliókat töltöttek a DNS-ünkben elrejtőzve, segíthetnek leküzdeni a rákot – elképzelhető, hogy egyszer egy rák elleni vakcina fejlesztésében is szerepet játszhatnak.
Az amerikai Cornell Egyetem kutatói szerint a rákos sejteket egy olyan réteg veszi körül, ami elrejti őket az immunsejtek elől. Most kiderült, minél vékonyabb ez a réteg, annál hatékonyabban pusztíthatók el ezek a sejtek.
A Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) mérnökei piacra dobnák azt a készüléket, ami a tumorsejt anyagcseréjére figyelve képes azt azonosítani a vérmintában. A találmány milliók életét mentheti meg.
Az iKnife nevű sebészkés korábban már több daganattípusnál bizonyított, és most a méhrákos sejtek azonosításában is jeleskedett.
A szakemberek egy vizsgálat során arra jutottak, hogy mellrákban szenvedők esetében éjszaka, alvás közben sokkal több olyan sejt kerül a tumorból a véráramba, ami áttétet képezhet, mint nappal, az ébrenlét során.
A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Dán kutatók szöveteket emeltek ki nők petefészkéből és módosították azokat, hogy később, amikor a nő gyereket szeretne, vissza lehessen ültetni. Az eljárást természetesen még fejleszteni és tesztelni kell, de ha működőképes lesz, segíthetne például olyan nőkön, akik kemoterápia miatt veszítették el fogamzóképességüket.
Immunsejtekké alakítják a rákos sejteket a Stanford kutatói, melyeket így meg tudnak tanítani arra, hogy hogyan is kell harcolni a rákkal.
Tíz másodperc alatt azonosítja a rákos szövetet egy toll formájú kézi műszer, 100-ból 96 esetben pontosan diagnosztizál.
Hasnyálmirigy-tumor sejtjeit "normális" sejtekké programozták vissza amerikai kutatók. Hasnyálmirigyrák esetén a betegek átlagosan 6 hónapig tartanak még ki, még kemoterápiás kezelés esetén is csak alig valamivel tovább.
Hugh Jackman ausztrál filmszínész bőrráktól tart, miután az orrán lévő foltban rákos sejteket találtak orvosai. A 45 éves színész csütörtökön olyan képet tett közzé az Instagramon és a Twitteren, amelyen az orrán tapaszt visel. Leírta, hogy felesége, Deborra-Lee Furness kérte, vizsgáltassa meg az orrán lévő foltot, és igaza volt, mert a diagnózis bazaliómát állapított meg nála.
A betegek rákgénjeinek molekuláris vizsgálatán alapuló, személyre szabott és célzott gyógyszeres kezelések elterjedésével csökkenthető a hatástalan onkológiai terápiák száma - erről számolt be Peták István kutatóorvos, a KPS Diagnosztika Zrt. tudományos igazgatója a daganatos betegségek kezeléséről tartott csütörtöki sajtóbeszélgetésen Budapesten.